Galaxisunk leg régebbi bérlőjét a több milliárd éves szabadszemmel is jól látható objektumok között tudhatjuk az M13 gömbhalmazt. Fényességét a több mint 300 000 csillagból álló populáció adja. Ez az óriási halmaz földünktől több mint 25000 fényévnyire és 165 fényév átmérővel található a Herkules csillagképben. A híres angol csillagász Edmond Halley fedezte fel 1714-ben, de a katalogizálását csak 1764-ben készített el Charles Messier. Messier leírása szerint ez a ködös objektum egyáltalán nem tartalmaz csillagokat. Majd későbbi kutatások során beigazolódott, hogy a halmaz közepén elhelyezkedő csillagok olya sűrűn vannak egymás mellett, ami százszor nagyobb, mint a mi napunk szomszédságában levő sűrűség. Ennek fényében 1779-ben véglegesítették gömbhalmazzá.
Mivel a csillagok túl közel rendeződnek a halmaz belső felében ezét nem ritka jelenség a csillagok közötti ütközések. Az ebből születő kék kóborló csillagokat igen nagy érdeklődéssel figyelik a csillagászok.

A halmaz legfényesebb vöröses csillagai ősi vörös óriások. Ezek az öregedő csillagok eredeti átmérőjük sokszorosára bővültek és lehűltek. A kék-fehér csillagok a legforróbbak a halmazban. A gömbhalmazokban találhatók a világegyetem legrégebbi csillagai. Valószínűleg a Tejútrendszerünk korongja előtt keletkeztek, tehát régebbek, mint a galaxisunk összes többi csillaga. A gömbhalmazok tanulmányozása tehát galaxisunk történetét meséli el.

1974. november 16-án a Puerto Rico-i Arecibo rádióteleszkóp rádióüzenetet küldött az M13-nak. Ez volt az első üzenet, amelyet szándékosan küldtek egy célpont felé a világűrben ahol esetleg ezrével lehetnek bolygók a csillagok körűl. A Frank Drake vezette csapat által tervezett üzenet a világunkról közölt információkat. Sajnos 25 000 évbe telik, mire az üzenet eljut az M13-hoz, ennek megfelelően bármilyen válasz további 25 000 évbe telik, mire eljut hozzánk. Az üzenet azonban soha nem éri el a célját, mert a halmaz addigra már más pozícióban lesz. Az újabb tanulmányok azt sugallják, hogy a bolygók nagyon ritkák a gömbhalmazok sűrű környezetében ezért hiába is reménykedtek a tudósok a küldetés sikerében.

Copiryght 2023