Technikai adatok
Műszer: 200/800 Newton Asztrográf SW korrektorral
Fényképezőgép, kamera: QHY163C CCD
Mechanika: EQ6 Pro GOTO
Vezetés: SkyWatcher EvoGuide 50ED PHD guiding
Expozíciós adatok: 183x300 sec
Helyszín, dátum: 2023.07.16-17 és 08.11-12. Dunapataj
Légköri állapot: Nyugodság: 6/10 Átlátszóság: 7/10
Képfeldolgozás: PH, Nebulosity, Pixinsight

A tudomány fénye: Egy csillag haláltusája
Körülbelül 8000–20 000 évvel ezelőtt galaxisunkban, a Hattyú csillagkép szívében egy, a Napunknál 20-szor nagyobb tömegű csillag elérte élete végét. A hatalmas szupernóva-robbanás elképesztő erővel szórta szét anyagát, létrehozva a ma Fátyol-ködként ismert objektumot. A robbanás lökéshullámai jelenleg is 1,5 millió km/óra sebességgel tágulnak kifelé, és mára egy 110 fényév átmérőjű területet hálóznak be. A felvételen látható kén, oxigén és hidrogén alkotta színkavalkád 2400 fényévnyi távolságból üzen nekünk.

Mitológia: Phaethón tüzes szekere
A görög legendák szerint a Hattyú csillagkép Zeuszhoz kötődik, de e köd lágy szálai egy másik történetet is felidéznek. Amikor Phaethón, a Napisten fia elragadta apja tüzes szekerét, a megvadult paripákkal letért az égi útról, és majdnem felperzselte a Földet. Zeusz villáma állította meg a pusztítást; a Boszorkányseprű-köd mintha csak a szekér egy izzó, leszakadt darabkája lenne, amely azóta is ott parázslik az égi óceán mélyén, három nagy részre szakadva: a Keleti Fátyolra (Sárkányfej), a Nyugati Fátyolra (Boszorkányseprű) és a középső Picering-háromszögre.

Egy csipetnyi mese: Az égi takarító
A népi fantázia a köd alakjában egy boszorkány seprűjét látta meg, amint végigsöpör a csillagok között. A mese szerint ez a seprű felelős azért, hogy a Tejút olyan fényesen ragyogjon: minden éjjel kisöpri a kozmikus port, hogy az utazók tisztán láthassák az utat. Bár a képen az 52 Cygni csillag úgy tűnik, mintha a seprű nyele lenne, ez csupán égi illúzió: a csillag sokkal közelebb van hozzánk, és csak véletlenül vetül e távoli, haldokló, mégis újjászülető gázfelhő elé.