A Fátyolos Főnix (IC 342) egy hatalmas spirálgalaxis a Zsiráf csillagképben, amely 11 millió fényévnyi távolságban lebeg. Fizikai értelemben a Tejútrendszer ikertestvére: fényes magjából kecses, gázzal és porral telt karok tekerednek kifelé. Legfőbb jellemzője a HII régiók (ionizált hidrogénfelhők) bősége, amelyek gigantikus „csillagbölcsőként” szolgálnak az újszülött, forró, kék csillagok számára. Központi magja egy „starburst” régió, ahol a csillagkeletkezés üteme messze meghaladja az átlagost.
Biológiai metaforával élve a galaxis egy hiperaktív metabolizmusú élőlény. Porsávjai, mint galaktikus artériák, szállítják a molekuláris gázt a „szív”, azaz a mag felé. Az itt zajló heves csillagkeletkezés során szén, oxigén és vas szóródik szét – az élet építőkövei –, így az IC 342 egy hatalmas, biogén potenciállal teli kozmikus inkubátor.
A Rejtőzködő Királynő legendájaA mitológiában az IC 342 egy száműzött istennő, aki egy sötét erdő sűrűjéből figyeli a világot. Olyan, mint Perszephoné, aki a homályban él, de lénye maga a tavasz és a megújulás. Bár ragyogó, a Tejútrendszer porfelhőinek fátyla elrejti előlünk – csak az infravörös sugarak mágikus szemüvegén keresztül mutatja meg valódi, ékszerekkel díszített arcát. Ő a távoli világítótorony, amelynek tüzét látjuk, de az utat hozzá elzárják a kozmikus por sárkányai.
A felvétel készítésekor a párás idő ellenére sikerült megörökíteni a halvány spirálkarokat. Közel 3,5 óra expozíciós idővel már szépen kirajzolódott a belső mag és a tekergőző külső vidékek. A képen az IC 342 alatt az UGC 2826 jelű halvány, távoli galaxis is felfedezhető.